A második szentély fennállása idején, a görög uralom szigorú rendeleteket hozott Izrael ellen, gátolták őket vallásuk gyakorlatában, nem engedték meg, hogy a Tórával és micva kötelességeikkel foglalkozzanak, benyomultak a Szentélybe, réseket ütöttek rajta és megszentségtelenítették a szentségeket.

Nagy volt Izrael szorongatása és nagy súlyos nyomással nyomták el őket, mígnem megkönyörült rajtuk apáink Istene, kiszabadította őket a kezükből és megmentette őket. Mikor Izrael legyőzte és megsemmisítette ellenségeit, kiszlev hó 25-ike volt, bementek a Szentélybe és nem találtak tiszta olajat a szentélyben, csak egy korsóval, melyen a főpapnak a pecsétje még sértetlen maradt, de nem volt benne csak egy nap gyújtásához elegendő olaj, mégis nyolc napig gyújtották fel belőle mécseseket a menóra rendjén, míg olajat nem préseltek és tiszta olajat termeltek. És ezért rendelték el annak a kornak a Bölcsei, hogy ez a nyolc nap, mely kiszlev hó 25-én kezdődik, az öröm és dicsőítés napja legyen.

Ezért mécseket gyújtanak fel ezeken este a házak bejárataiban, estéről-estére nyolc estén keresztül, hogy megmutassák és hirdessék a csoda elismerését. Ezt a nyolc napot חנוכה-nak hívják, ami azt jelenti חנו megpihentek כ”ה huszonötödikén, mert 25-én leltek nyugalmat ellenségeiktől; továbbá, mert ezekben a napokban tartották meg a ház újjáavatását, amelyet szorongatóik megszentségtelenítettek. Azért mondják, hogy kötelesség némileg kibővíteni a Chanuka lakomát. Továbbá, mert a hajlék munkáját ezekben a napokban fejezték be. A családfő beszélje el a családjának azon csodáknak történetét, melyek a napokban atyáinkkal történtek. Mindamellett nem tekinthető micva-teljesítés lakomájának csak akkor, ha a lakomán énekeket és dicsőítő dalokat mondanak.

Chanuka napjain több jótékonyságot kell gyakorolni, mert kiválóan alkalmasok arra,hogy a lelken ejtett csorbákat jótékonyság által egyenlítsük ki, különösen a Tórát tanuló szegények támogatása által.

Chanuka napjain nem böjtölnek, de egy nappal előttük és az utánuk való napon szabad tartani gyászbeszédet is, böjtöt is (így döntött a טור és a שלחן ערוך), a Magén Ábrahám idézi azonban azt, amit a בית חדש ír e ponthoz: tilos böjtölni a Chanukát megelőző napon, a כנסת הגדולה pedig azt írja, hogy utána való napon is tilos, lásd פרי מגדים és פרי חדש ide vonatkozó pontjait.

Chanukakor szabad munkát végezni. De az asszonyok nem szoktak munkát végezni amíg a házban a mécsek égnek. Annak, hogy miért veszik a nők szigorúbban, az oka az, hogy Izrael leányaira is súlyos intézkedést rendeltek el (a görögök), a hajadon, aki férjhez ment, először a katonai parancsnoknak volt kénytelen magát rendelkezésre bocsátani. Továbbá, mert a csoda nő által történt: Jochánán főpap leánya nagyon szép volt, az ellenséges király azt követelte tőle, hogy vele háljon. A leányzó megígérte, hogy teljesíti a kívánságát. Készített neki sajtból való eledelt, hogy megszomjazzék, bort igyék, lerészegedjék, elaludjék és álomba merüljön. Úgy is történt és levágta a fejét és bevitte Jeruzsálembe. Mikor az ellenség hadvezére látta, hogy királyuk elveszett, elmenekültek. Azért szoktak némelyek Chánukakor tejes ételt enni, annak a csodának az emlékére, mely a tejes étel által történt.

A mi országainkban általában elterjedt szokás, hogy azok módján, akik a legpontosabban, legszebben akarják teljesíteni a parancsokat, a háznak minden férfi tagja az első estén egy mécset, a másodikon kettőt, és minden nap eggyel többet, a nyolcadikon nyolcat gyújt. Ügyelniük kell arra, hogy a maga mécsét mindenki külön helyre tegye, hogy felismerhető legyen, hányan hány gyertyát gyújtottak. Ne is gyújtsák olyan helyen, ahol az esztendő folyamán rendesen mécset gyújtanak, mert fel kell ismerni róluk, hogy ezek Chanuka-mécsek (gyertyák).