A Tóra alapja, hogy kerüljük a gőgösséget
Vájchi (1Mózes 47:28.–50:26.)
„Tégy velem kegyet és igazságot ne temess el kérlek Egyiptomban.” (1Mózes 47:29.) – RáSI ezt úgy magyarázza, hogy az igazi kegy az, amit a holtakkal tesznek. Az, hogy felvitték Jákov ősapánkat eltemetni Erec Jiszroélba nem számított igazi kegynek, mert József jutalmat kapott érte, hiszen az ő csontjait is felvitték magukkal eltemetni a Szentföldön, úgy ahogy áll: József érdeme volt, hogy eltemette apját, ki nagyobb mint József, akinek temetésével maga Majse rábénu foglalkozott (‘תלמוד סוטה ט). Jákov ősapánk azt kérte Józseftől, hogy még ideiglenesen se temesse el Egyiptomban, hanem rögtön halála után Izrael földjében temessék el. Ez volt az igazi kegy, mert Józsefet ideiglenesen Egyiptomban temették el, hogy majd az ő érdeme segítse Izrael fiait a tengeren való átkelésnél. Úgy ahogy a Midrásban áll: „A tenger látta és megfutamodott […]” (Zsoltárok 114:3.) Mit látott a tenger? József koporsóját (‘מכילתא בשלח ג). „Tégy velem kegyet és igazságot” – ez igazi kegy lesz – „ne temess el kérlek Egyiptomban” – még ideiglenesen sem (מלא העומר).
„Veled áldjon Izrael, mondván: tegyen téged az Örökkévaló olyanná mint Efráim és mint Menasse.”(1Mózes 48:20.) – Miért áldanak tényleg Izrael fiai úgy mint Efráim és Menasse és nem úgy, mint más két törzs? Az egész Tóra alapja hogy ne legyünk beképzeltek, gőgösek más emberek felett és ne irigykedjünk. Mikor látta Jákob ősapánk, hogy habár „megfontolva tette kezeit” és Efráimot, az ifjabbat Menasse, az elsőszülött elé tette, mindezek ellenére Efráim mégsem lett gőgös és beképzelt Menasse fölött, Menasse pedig nem lett irigy Efrájimra. A testvérek közötti kapcsolat nem változott, sem irigység, sem pedig gőg nem lett közöttük. Ezért áld velük Izrael népe, mert Jákob cselekedete egyikükre sem hatott rosszul, ami sajnos nem mondható el a többi testvérekről hiszen áll: „S irigykedtek reá testvérei […]” (1Mózes 37:11.) (אגרא דכלה).
„És megüzenték Józsefnek, mondván: Atyád parancsolta halála előtt mondván: így szóljatok Józsefnek: bocsásd meg, kérlek testvéreid hűtlenségét és vétküket […]” (1Mózes 50:16–17.) – Hol parancsolta ezt meg Jákob halála előtt? Úgy áll:„[…] Gyűljetek össze […] Gyülekezzetek és hallgassatok […]” (1Mózes 49:1–2.). A לקוטי מגדים ezt úgy magyarázza, hogy nem létezik gyülekezet és igazi egység, csak akkor, ha egyik megbocsát a másiknak!
Gut sábesz, Paskesz Zev