Veszprémy László Bernát: Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon – könyvajánló
A szerző munkásságának egy-egy mérföldkövét, azaz kötetét korábban már tollhegyre tűztem (Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945, 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története), az író a közelmúltban újabb dolgozattal jelentkezett, és Veszprémy láthatóan tudatosan keresi a XX. századi magyar történelem kibeszéletlen epizódjait.
Ezen epizódok közül való a friss könyv témája, mely a munkaszolgálat és a keretlegények népbírósági történeteiből tekint át jópárat. A vizsgált terület ingoványos, de Veszprémy gyakorlott lépésekkel szökken cölöpről cölöpre, megőrizve minden történész legfontosabb kincsét a hitelességet és a tárgyilagosságot.
Mielőtt belelapoznánk a könyvbe, definiáljuk az alcím egyes fogalmait:
Munkaszolgálat: fegyver nélküli, munkával teljesített honvédelmi szolgálat. Az 1939:II.tc. (→honvédelmi törvény) szükség esetén nemre való tekintet nélkül munkaszolgálatra kötelezte a fegyveres honvédelemre alkalmatlannak talált személyeket. A Honvédségnél 1939.júl.1-től hadtestenként 1-1 közérdekű munkaszolgálatos (kmsz.) zlj-at állítottak fel azon sorkötelesek bevonultatására, akik származási, pol., erkölcsi, eü., stb. okokból tényleges katonai szolgálatukat fegyveres alakulatoknál nem tölthették le. Az 1942:XIV.tc. értelmében a zsidók vagy zsidónak minősítettek honvédelmi kötelezettségüknek csak kisegítő munkaszolgálattal tehettek eleget. A katonai munkaszolgálatos századokba főleg nemzetiségiek, a kisegítő munkaszolgálatos századokba zsidók, a különleges munkaszolgálatos századokba politikailag megbízhatatlanok kerültek. 1
A keretlegény 2 , főnév (rosszalló) a Horthy-hadseregben a munkásszázadokat őrző, a munkaszolgálatosokkal embertelenül, kegyetlenül bánó, legénységi állományú katona ragadványneve volt.
Népbíróság: háborús és népellenes bűntettek kivizsgálására létesített rendkívüli különbíróság. Nk. jogilag, ill. alkotmányjogilag nem létező, ám de facto működő testület. A népbíróságok a 81/1945.ME.sz. rendelettel, 1945.febr.5-én kerültek felállításra, hatáskörüket az 1945:VII.tc. szabályozta. A 21/1945.IM.sz. rendelet alapján legfelsőbb szinten az Igazságügyminisztérium, középszinten a ~-ok székhelye szerint illetékes tv.szék gyakorolta a felügyeletet. Minden egyes tv.széki székhelyen felállítottak népbíróságokat (összesen 25-öt), s több helyen működtek kihelyezett népbírósági tanácsok. Kivételt képezett a Budapesti Népbíróság, amely közvetlenül a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) elnökének felügyelete alatt állt. A vád képviseletét a népügyészségek látták el, a szakképzettséggel nem minden esetben rendelkező népbírókat a koalíciós pártok delegálták. Utóbbi példátlan a magyar jogtörténetben. 3 (Ezen tények természetesen nem jelentik azt, hogy akár a mai történelmi ismereteink szerint, mai morális meggyőződésünk alapján ne születtek volna helytálló ítéletek is.)
A Piszkos munkát nagy érdeklődéssel vettem kézbe, hiszen a családi legendáriumban sokszor kerültek elő Dezső nagybátyám visszaemlékezései a munkaszolgálat idejéből 4 . Dezső bácsi a barna veszedelem öleléséből egyenesen a vörös ördög karjaiba landolt, hiszen a Don-kanyarban szovjet fogságba esett, és úgy érezte, hogy 5 évet még van kedve fát vágni a malenkij robot keretében Szibériában, keserédesen úgy emlékszik vissza ezekre az időkre, hogy ez is rettenetes volt, de „ott legalább már nem kellett meghalni.” 5
A családi emlékek megfelelő keretezését is segítette Veszprémy hat fejezetben tárgyalt történészi elemzése a munkaszolgákat és a keretlegények kapcsolatáról, valamint a népbírósági eljárásokról.
Hogyan védekeztek a népbíróságokon a kínzásokkal, gyilkosságokkal vádolt „keretlegények”? Tényleg tömegesen léptek be a kommunisták közé az egykori háborús bűnösök? Mennyire befolyásolta pereiket a politika vagy az egyéni sérelmek? Mi volt a katonai felsővezetés, például Jány Gusztáv tábornok, a magyar 2. hadsereg parancsnokának felelőssége?
Veszprémy László Bernát – kivel a kötet kapcsán az Index készített nagyinterjút 6- ezekre az örök történelmi kérdésekre keresi a választ. Hogy megtalálta-e? Egyáltalán megtalálhatóak-e örökérvényű válaszok ezekre a máig élő sebekre? Nem tudom, de egy biztos: e könyv elolvasásával közelebb kerülhetünk az igazsághoz.
Könnyű olvasmány? Nem, nem az, nem is azzal a szándékkal készült, egy azonban bizton állítható: mindenkinek el kell olvasni, aki meg akarja érteni, hogy mi történt felmenőivel a második világháborúban, hiszen nincs magyar család, ahol ne lett volna áldozat az aushwitzi hatszázezerből vagy a Don-kanyari kétszázezerből . 7
(Jaffa kiadó és kereskedelmi kft., Budapest, 2024)
Rosta Márton
Források- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-a-masodik-vilaghaboruban-lexikon-a-zs-F062E/m-F0B8D/munkaszolgalat-F0C2C/[↩]
- https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/szotar.php?szo=KERETLEG%C3%89NY&offset=79&kezdobetu=K[↩]
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-a-masodik-vilaghaboruban-lexikon-a-zs-F062E/n-ny-F0C34/nepbirosag-F0C6A/[↩]
- „1940. augusztus közepén behívtak. Mint sorköteles katona vonultam be, nem tudtam, hogy ez már valaminek a kezdete lehet. Elkerültünk Kőszegre, ahol két hét kiképzés után összehívtak bennünket, és mondták, hogy mi nem vagyunk elég megbízhatóak a haza védelmére, így munkával fogjuk szolgálni a hazát – valóban ez volt ez első munkaszázad, mi voltunk így az első zsidó munkaszolgálatosok. Egy ideig Kőszegen dolgoztunk, aztán útépítésen, árokásáson, meg vagonokat pakoltunk ki, mezőgazdasági munka is volt. …Vonatba tettek, és ekkor történt egy nagyon jellemző dolog: azokat a vonatokat, amik a magyar honvédő katonákat szállították a frontra, gyönyörűen felvirágozták. Mikor kimentünk az állomásra, ott állt egy ilyen szépen előkészített vonat. Mikor a mi századosunk meglátta, megparancsolta, hogy azonnal szedjék le a virágokat, mert mi csak zsidók vagyunk, nem pedig honvédő magyarok.” (Deutsch Dezső Celldömölk 1918-Budapest 2018, https://www.centropa.org/hu/biography/deutsch-dezso) [↩]
- „Az oroszok törtek előre, a magyarok meg elmenekültek, persze velünk senki sem törődött, minket otthagytak. Pár napig nem tudtuk pontosan, mi történt, aztán jöttek az oroszok, és mondták, hogy mi hadifoglyok vagyunk. Még egy ideig ott maradtunk, aztán lágerekbe szállítottak minket. Vonattal mentünk egészen Oroszország keleti határáig. Nyár volt, mire már odaértünk, 1943 nyara. Itt voltam 5 évig. A munka favágás volt. Nagyon hideg volt, télen az volt a szabály, hogy mínusz 40 fokig mentünk csak ki dolgozni, ha ez alá ment a hőmérséklet, akkor szabadnap volt. Az ellátás rendben volt, akik eljutottunk ezekig a lágerekig a magyarországi útépítéstől kezdve, azok már mind túléltük. Itt már nem kellett meghalni.”[↩]
- https://index.hu/belfold/2024/07/20/veszpremy-laszlo-bernat-interju-konyv-munkaszolgalat-nepbirosag-holokauszt-buncselekmeny-masodik-vilaghaboru/[↩]
- „Hazatérő hadifogoly arcát a Napba mártja,
Előtte kisfiú játszik, a szép új világ kovácsa.
Sápadt és folyton éhes, neki semmit nem jelent,
Hogy kétszázezer a fagyhalálba, hatszázezer a füstbe ment.” (Földes László: 45-ös blues) [↩]