(1.) Mert támuz hó tizenhetedikén kezdődtek meg a Szentély pusztulásának a nyomorúságai, azért már e naptól kezdve szoktak egészen tisóbeáv (áv hó 9.) utánig némi gyászt tartani. Illő minden Isten-félő embernek, hogy e három héten („dráj-vochen”) minden nap, mihelyst a dél elmúlt, imádkozza el a קינות הצות siralmait (Jeruzsálem pusztulása felett). 

Nem kötnek házasságot, ha nem is teljesítette eddig a „szaporodjatok és sokasodjatok” (1Mózes 1:28.) parancsát, de eljegyzést szabad tartani, lakomával is egészen áv hó újholdnapjáig. Ros-chódes áv (újhold) napjától kezdve azonban szabad ugyan eljegyzést lekötni, mindazonáltal tilos ünnepélyes lakomát tartani, de ehetnek befőtt csemegét és hasonlót. A muzsikus zsidónak, kinek ez a foglalkozása, szabad áv hó újholdjáig életfenntartás céljából nem-zsidók házában zenélni, de ros chodestől kezdve a böjt utánig ott is tilos. Sivóószor betámuz (támuz hó 17-én) napján magán szintén tilos, ugyanígy aszóró betévész (tévész 10.) napján is. 

Némelyek sivóószor betámuz napjától tisó beávig nem szoktak húst enni, sem bort inni, kivéve sábesz napján vagy valamely micvakötelesség örömlakomáján.

(2.) Ezekben a napokban nem szoktak שהחינו áldást mondani, ezért ne vásároljanak és ne öltsenek fel új ruhát, mert arra a שהחינו áldást kellene elmondani. 

Az elsőszülött kiváltása alkalmával elmondják a שהחינו bróchót, hogy a (30. napjára esedékes) micvát el ne mulasszák. 

A gyümölcsnél enyhébben vehetik a tilalmat és sábesz napján, vagy akár hétköznap is, ha tisó beáv után már nem igen kapni azt a gyümölcsöt, szabad a שהחינו áldását elmondani rája.

(3.) Nem szokták e napokban lenyírni sem a fej haját, sem a szakállt, sem bármiféle szőrt a testén. Tilos nagyoknak lenyírni a kiskorúak haját.

(4.) A bajuszt, ha az evésben akadályozza, Ráv Ganzfried Slomó szerint szabad levágni azon hét kezdetéig, amelybe a tisó beáv esik, de azon a héten, amelyen a tisó beáv van, meg kell tiltani.

(5.) A köröm levágását nem kell megtiltani csak azon a héten, amelybe a tisó-beáv napja esik. A nőnek a tisztuló mikve-fürdőre való előkészületképpen még azon a héten is szabad. Hasonlóképpen szabad a móhelnek (a körülmetélőnek) is a periára alkalmassá vágnia a körmeit.

(6.) A sivóószor betamuz és tisó beáv időszakra eső három sábeszkor הפטרה-nak egy-egy (három) feddő prófétái leckét olvasnak fel; ezek: דברי ירמיהו Jirmijáhu szavai (Jirmijáhu I.), שמעו דבר יהוה Halljátok az Örökkévaló szavát (Jirmijáhu 2. 4. stb.) és חזון ישעיהו Jesajáhu látomását (Jesájáhu I.). Emlékeztető jele a három szakasz első szavainak kezdőbetűiből álló דש”ח szó. Ha tévedett és az első sábeszon az akkor felolvasott hetiszakasz הפטרה-ját olvasta, akkor a következő sábeszon a דברי ירמיהו és a שמעו kezdetű mindkét הפטרה-t elolvassák, mert az Írásban a második majdnem közvetlen követi az elsőt. Ha áv hó ros-chódese (újholdja) esik sábeszra a השמים כסאי kezdetű prófétai leckét mondják, de vannak községek, hol ez esetben is a שמעו szakaszát olvassák הפטרה-nak.

(7.) Áv hó beköszöntével csökkentik az örömöt (az élvezeteket). Nem építenek épületet gyönyörűségre, sem amely csak tágas kényelemre szolgál. Ha már előbb megállapodott egy nem-zsidóval, hogy fesse ki a lakást, ha teheti, – helyén való, hogy rávegye, várjon vele tisó beáv utánig, ha nem teheti, megengedhető a festés. 

Ha zsidónak van peres ügye nem-zsidóval, szüneteltesse, mert ez az idő kedvezőtlen neki, ha lehet szüneteltesse az egész hónapra, de legalább is tisó-beáv utánig. Az újholdat csak tisó beáv elmúltán szentelik meg.

(8.) Szokás egész Jiszráelben, hogy kilenc napon áv hó újholdjától tisó beáv utánig nem esznek húst és nem isznak bort. Tilos olyan eledelt is enni, melyben hús főtt, vagy amelyben állatzsír van. Még szárnyast is tilos enni, csak akinek árt a tejes étel, az ehet szárnyashúst. 

Betegnek minden meg van engedve, mindamellett, ha nem esik nagyon nehezére, áv hó hetedikétől kezdve hagyja abba a húsos eledel evését. Néhol még a betegágyas nők is tartózkodni szoktak áv hó hetedikétől kezdve a hústól és a bortól, mert azon a napon mentek be a pogányok a Szentélybe. 

De micva-teljesítés örömlakomáján, például a körülmetélés vagy az elsőszülött fiú kiváltása napján, valamely Talmud-traktatus befejezése alkalmával tartott lakomán szintén megengedhető a hús és a bor. A szülőkön, testvéreiken, gyermekeiken, valamint azokon kívül, kiknek a micva teljesítésében valami részük van, szabad barátságból még tíz embert meghívni a húsos lakomára, de csak olyanokat, akik már máskor is eljöttek hozzá vendéglakomára. Mindez szabad akár erev tisó beáv (előtti napon) délelőtt, de annál később már nem. Az a lakoma, amelyet a körülmetélés napját megelőző este szoktak tartani, nem micva-lakoma, ezért tilos azon a hús és a bor, hanem tejes eledelekkel tartsák meg. 

Sábesz kimenetelének estéjén a hávdálá serlegborát, ha van gyermek a házban, adják annak, hogy igya ki a serleg nagyobb részét, ha nincs ott gyermek, maga a hávdálá szertartást végző is ihatja.

(9.) A kilenc napon ne mossanak ruhát, még olyan inget vagy ruhát sem, amelyet csak böjt után akar felölteni, még nem-zsidó mosónőnek kiadni is tilos, de zsidóasszony moshatja nem-zsidónak a ruháit, mindamellett a tisó beáv hetében ettől is tartózkodjék. 

Ugyancsak tilos e kilenc napon friss fehérneműt felvenni, vagy az ágyakra új huzatot és lepedőt tenni, még olyat sem szabad, mit már előbb mostak. Csak a sábesz tiszteletére szabad felvenni fehérneműt, fehér terítőt tenni az asztalra, a törülközőt frissel felcserélni, ahogy azt más sábeszon teszik. De fehér ágyneműt nem szabad felhúzni. Ha egy nőnek kell fehérneműt felvenni, hogy tisztulása napjait számlálja, szabad azt kimosnia és felvennie. A pelenkát, melybe a kisgyermeket göngyölítik, mert állandóan bepiszkítják, szabad kimosni.

(10.) Nem készítenek a kilenc napon új ruhákat, sem új cipőket, sem nem kötnek új harisnyákat, még nem-zsidóval se készítessék. Ha nagyon szükséges, például ha mindjárt tisó beáv után tartanak esküvőt a házban, szabad nem-zsidó iparossal megcsináltatni, de zsidóval még ilyen esetben sem. Mindenesetre szabad azonban ezeket már ros chódes áv (hó újholdja) előtt megrendelni akár zsidó iparosnál is, aki azután újhold után is dolgozhat rajtuk.

(11.) Ha az asszonyok nem szokták a szövőszéken a fonalakat kifeszíteni, mert ezeket שתי fonalnak nevezik és azt azért tiltották meg maguknak, mert a Szentély אכן שתיה alapkövét megszentségtelenítették, ezt a kilenc napon sem engedhetik meg maguknak.

(12.) E kilenc napon nem szabad fürödni, még hidegben sem, de gyógyítás céljából, például a szülő nőnek, vagy a viselős asszonynak, akiknek közel a szüléshez jót tesz a fürdő, továbbá beteg embernek, kinek az orvos rendelte a fürdőt, szabad fürödni meleg vízben is. Az a nő, akinek a tisó beáv után következő estén a tisztulás mikve-fürdőjében kell alábuknia, de lehetetlen előbb a rendes tisztító fürdőt vennie, fürödjék meg már erev tisó beáv (előző) napján, hasonlóképpen a friss fehérneműt kell felvennie, szabad e célra valamit szokása szerint kimosnia, mert ezt nem élvezetére teszi.

(13.) Ha ros chodes áv (hó újholdja) erev sábeszra (péntekre) esik, aki minden pénteken meg szokott meleg vízben fürödni, megfürödhet most is, melegben is. De שבת חזון (a tisó beáv napját megelőző sábesz) előtt való pénteken tilos melegben fürödnie, még annak is, ki azt különben meg szokta tenni, legföljebb az arcát, kezét, lábát moshatja meg benne. Ugyanígy, aki minden erev sábeszkor meg szokta a feje haját mosni, annak szabad most is, de nem szappannal és nem hamus vízzel. Aki minden erev sábesz (pénteken) alá szokott bukni a mikve-fürdőjében, szabad most is alábuknia hideg vízben. De aki azt már néhányszor elmulasztotta, annak nem szabad.

(14.) A gyászolónak, akinek támuz tizennyolcadikán, vagy azután áv hó újholdjáig bármely napon telik le a gyászhónapja, szabad megnyiratkoznia. De ha áv hó újholdjától kezdve később jár le gyásza hava, még ily esetben sem szabad ruháját mosnia, vagy megnyiratkoznia (k. Elija rabba 551. fej. 32. p.).

(15.) Ha a kilenc nap valamelyikén körülmetélés van, a körülmetélő, a koma (ki a gyereket a körülmetélés idején tartja) és az újszülött szülei sábesz (ünnepi) ruhájukat szokták felvenni, de annak a komának, ki a fiút behozza, ez tilos. Az a nő, ki a gyermeket az ajtóig hozza, szintén ünneplőbe szokott öltözködni, mert hisz ezzel teljesen kimeríti részét a micvában. שבת חזון (a tisó beávot megelőző sábesz) előtt megengedhetik nekik a szakáll lenyírását is, de azután már tilos lenyírni.

(16.) Már a (9.) pontban írtunk arról, hogy שבת חזון-kor szabad felölteni fehérneműt, vagyis inget és lábravalót, melyeket csak az izzadás miatt szoktak felvenni. De egyéb sábesz ruhája tekintetében a helyi szokás dönti el, hogy felváltsa-e, vagy nem. 

A zsinagógában felcserélik a frigyszekrény függönyét, az előimádkozó és felolvasó állvány takaróját, a Tóra-tekercs köntösét שבת חזון-ra, de olyan sábeszra, mely áv hó 9-ére esik, nem cserélik fel.

(17.) שבת חזון máftirjának (a prófétai szakasz felolvasásához) a község rabbiját szokták felhívni, aki érti a fájdalom szavát és ismeri hangját, aznap tehát ne őt hívják fel harmadiknak (Mágén Ávrahám 282. fej. 14. p.).

A Siratófal 1870-ben.