Időpontok szombat estére:

מנחה: 18:00 (délutáni ima)
זמן אכילה עד: 20:05 (étkezés legkésőbbi időpontja)
זמן מוצאי שבת: 21:04 (szombat kimenetele)
מעריב ואיכה במוצאי ש”ק: 21:30 (esti ima és Jeremiás siralmainak felolvasása)

Időpontok vasárnapra:

תשעה באב נדחה
שחרית ביום א’: 08:30 (reggeli ima)
מנחה ביום תענית: 18:30 (délutáni ima)

Az előimádkozó R. Kesztenbaum Áron Cvi lesz.

Villányi András fotója a tavalyi böjtnapról.

A szombatról elhalasztott böjtnap válogatott szabályai

(1.) Ha tisá-beáv sábeszre esik, de gyásza, s böjtje másnapra, vasárnapra lett halasztva, sábesz napján esznek húst és isznak bort, még a minche ima után tartott harmadik étkezésnél is meg van minden engedve, de akkor ne üljön le társas lakomára. Ha מילה (körülmetélés) akad azon a napon, a lakomát tartsák meg a minche ima előtt. A háza népével azonban mindenki ehet és az együttes asztali áldást (מזמן) is elmondhatja. Köteles azonban abbahagyni az étkezést, amikor még nappal van, mert estalkonyatkor már tilos az evés, az ivás és a mosakodás. De a cipőket ne vesse le, csak ברכו után. Az előimádkozó azonban vesse le még az esti imát megkezdése előtt, hogy áhítatát meg ne zavarja, de mondja előbb a hávdálá המבדיל בין קדש לחול áldását Isten nevének és a világ fölött való uralmának említése nélkül.

(2.) Az áv hó 9-ére eső sábesz éjszakáján tilos a házastársi érintkezés, kivéve, ha akkor kell a nőnek a tisztulási mikve-fürdőben alámerülnie.

(3.) Sábesz reggel a muszáf ima előtt mondják az אב הרחמים imát és megemlékeznek a halottaikról, de a minche imában a צדקתך צדק kezdetű zsoltárverseket nem mondják.

(4.) Az áv hó kilencedikére eső sábeszt súlyosbítsák azzal, hogy csak olyan tárgyat tanuljanak, amit tisá-beáv böjtnapján is szabad tanulni, azért nem mondják délután a פרקי אבות, Az atyák bölcs mondásainak fejezetét. De a Tóra szidráját minden versének héber szövegét kétszer és utána Onkelosz árámi fordításában egyszer szabad olvasni délután is, még inkább délelőtt.

(5.) A máriv ima előtt nem mondják a למנצח בנגינות zsoltárt, sem a ויהי נועם zsoltárverseket a ואתה קדוש ima előtt, mert azt a Szent Hajlék felállításának az emlékére rendelték, azt pedig ezen a napon rombolták le. A ויתן לך imát sem mondják és a gyermekeket sem áldják meg.

(6.) Amint beesteledett és egy (gyertya) fényt látnak, mondják el rá a בורא מאורי האש áldást a Smoné eszré (18 áldásszakasz) imájának אתה חונן szakaszában az אתה חוננתנו imát, de a hávdálát a serleg borral csak tisá-beáv böjtjének a kimenetele után végezzék, akkor is csak a serleg borra mondjon áldást, de ne mondjon áldást sem az illatos fűszerekre, sem a gyertyafényre, még akkor sem, ha erre sábesz kimenetele után sem mondott áldást. Figyelmeztesse mindenki háza népét is, hogy ne végezzenek munkát, míg a המבדיל בין קדש לחול áldást Isten nevének és uralmának (שם ומלכות) említése nélkül el nem mondották. Ha elfeledte az אתה חוננתנו imát beletoldani, nem kell az egész smoné eszrét (18 áldásszakaszt) elismételnie, mert a tisá-beáv böjtjének kimenetele után még elmondja a sábeszt megkülönböztető המבדיל áldását a serleg borra. Előbb még csak megízlelnie sem szabad semmit. Ha pedig valamely szükséges munkát kell előbb elvégeznie, mondja el a המבדיל áldását Isten nevének és uralmának említése nélkül.

(7.) Ha áv hó 9. sábeszra esett, gyásza és böjtje tehát másnapra halasztatott, a böjtöt követő estén is tilos a hús, a bor, éppen úgy, mint más tisá-beávkor, mert gyászban töltötte a napot, másnap reggel azonban már mindent szabad élvezni.

(8.) Ha az ilyen áb hó 10-ére halasztott tisá-beáv böjtnapján van מילה (körülmetélés) s frigyavatás végrehajtóinak, vagyis az újszülött atyjának, anyjának, a körülmetélőnek és a komának szabad a מנחה גדולה-t, vagyis a minche imát már félórával dél után elmondani, akkor mondják el a serleg borra a hávdálának az áldását, szabad mosakodniuk és enniük, de a micva örömlakomáját csak este tartsák. Úgyszintén, ha elsőszülött fiú kiváltása esnék az ily napra, az apának és a szertartást végző kohénnak nem kell estig kiböjtölniük.