Ros chódes elultól jom hákipurim utánig tart a kegyelem ideje. Habár a Szent – dicsértessék! – az egész esztendőben teljes szívvel fogadja a megértők bűnbánatát, ezek a napok mindamellett alkalmasabbaknak és időszerűbbeknek szemeltettek ki megtérésre, hogy az irgalom napjaivá és kegyelem napjaivá legyenek. Mert elul hó újholdján ment fel Mose a Szinaj hegyére, hogy átvegye a második kőtáblákat és fent időzött 40 napig és tisri 10-én jött le, mikor Izrael bűnének engesztelése befejeződött. Azóta szenteltettek ezek a napok a kegyelem napjaivá és tisri 10-ike az engesztelés napjává. 

A legtöbb helyen az a szokás, hogy erev ros chódes elul böjtölnek és a jom kipur kátan imáit végzik, hogy felkészítsék szívüket a megtérésre. Ha az újhold napja sábeszra esik, a vezeklő napot csütörtökre tolják előre. A mi nagy mesterünk, האר“י הקדוש – áldássá legyen az emléke! – írja: az Írás e versében: „De aki nem leskelődött, hanem az Isten juttatta kezébe, rendelek majd neked” (2Mózes 21:13.) az utóbbi אנה לידו ושמתי לך szavaknak kezdőbetűi az אלול szavat adják, amivel azt mondja nekünk, hogy ez a hónap a kegyelem ideje annak, aki megtérést fogad minden bűnéért, miket az egész esztendőben elkövetett. Rámutat továbbá arra is, hogy a tévedésből elkövetett bűnökért is bűnbánást kell tanúsítani ebben a hónapban. 

Azt is mondták továbbá az ily írásjelzések magyarázói, hogy a Tóra e versében: „és körülmetéli az Örökkévaló, a te Istened” (1Mózes 30:6.) – את לבבך ואת לבב a te szívedet és magzatodnak szívét, héberül ideiktatott szavainak kezdőbetűi az אלול szót adják. Hasonlóképpen az Énekek énekének (6:3.) versében az אני לדודי ודודי לי „én a kedvesemé, kedvesem az enyém” szavaknak a kezdőbetűi az אלול hó nevét alkotják. Továbbá ugyanígy Eszter könyvének (9:22.) versében: „ki-ki felebarátjának és adományokat a szegényeknek” איש לרעהו ומתנות לאביונים szavak kezdőbetűinek összetétele az אלול hónap neve. 

E három jelmondat e három dologra mutat rá: a bűnbánó megtérésre, az imára és a jótékonyságra, melyekre ebben a hónapban törekedni kell. „És körülmetéli…” stb. a bűnbánó megtérésre utal, „Én a kedvesemé…” stb. a szeretet dala, és a harmadik: „Ki-ki a felebarátjának…” stb. a jótékonyágra. (לחם הפנים). És ez utóbbi vers a cedáká értelmezésével: előbb a felebarátjának, ami azé, azután adományt a szegényeknek a magáéból.