Holokauszt 80 emlékév: megemlékezés Kunszentmártonban
„Az együttélés mindennapjai: zsidók Kunszentmártonban és a Tiszazugban” címmel szervezte meg a „Köttön Vezér” Honismereti, Hagyományőrző és Városvédő Egyesület valamint a helyi születésű prof.dr. Barna Gábor etnográfus, egyetemi tanár a térség Holokauszt 80 megemlékezését. A rendezvény fővédnöki pozícióját dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes töltötte be.
A rendkívül gazdag program Wenner-Várkonyi Attila, Kunszentmárton polgármesterének, Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökének köszöntőjével kezdődött, majd dr. Fürjes Zoltán, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tartotta meg nyitóbeszédét.
Személyes önvallomástól is megindító előadásából az alábbi gondolatokat emelnénk ki:
„Nincs olyan család ma Magyarországon, amely ne csonkult volna meg valamely XX. századi izmus következtében. Nekem magamnak például nem adatott meg, hogy akár csak egyetlen nagyszülőmet is ismerjem. Nem adatott meg, mert a kommunizmus felőrölte, elpusztította őket. De kevésen múlt, hogy a nyilaskeresztesek nem végezték ki édesapámat, így önmagában a megszületésem is paraszthajszálon múlt.
Az én példám csak egy csepp a tengerben, és – milyen morbid ez – még csak nem is a legtragikusabb. Mondhatnánk, és igazunk is lenne, hogy egyéni sorstragédia. Ettől persze még nem kevésbé fájdalmas, de mégiscsak egyéni.
És valóban, össze sem lehet hasonlítani egy-egy család évszázados történetét, amely minden korban, már-már természetesen hordoz magában tragédiákat is, egy egész közösség kontinens-méretű tragédiájával.
Mert ami Európa zsidóságával történt, de hadd mondjam így, amit Európa a zsidósággal tett, az tragikusan egyedülálló a történelemben. Azt mondtam, Európa tette. Azért mondom ezt, mert bár kétségtelenül volt úgymond főbűnöse a Holokausztnak, de a Soá nem történhetett volna meg egész Európa ilyen-olyan, nem ritkán tevőleges asszisztenciája nélkül. Nagyon könnyű lenne az egészet egyetlen nemzet nyakába varrni.”
Majd prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke tartotta meg méltóságteljes és megható beszédét, melyet Barna Gábor professzor előadása követett „Az együttélés hétköznapjai” címmel, az ünnepség ezen részét Sipos Anna előadása zárta a kunszentmártoni zsinagógáról.
A soron következő előadás-blokkot Bíró Ákos, a MAOIH Orthodox levéltárának igazgatója elnökölte, felemelő előadásokat hallhattunk dr. Dankó István orvos, helytörténésztől „Vétessék fel az ő lelke az örök életűek körébe…izraelita temetők a Tiszazugban” és Vákiv Marietta Phd. történésztől „Halványuló emlékek” címmel.
Holokauszt 80 emlékévre rendezett vándorkiállítást – mely az orthodoxia Kazinczy utcai székházában is megtekinthető lesz – Keszler Gábor a MAOIH elnöke és dr. Róna Tamás főrabbi, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rabbitestületének elnöke nyitotta meg a kunszentmártoni zsinagógában.
A MAOIH elnöke beszédében kiemelte: “…181 kunszentmártoni zsidó vált hitének mártírjává és veszett oda a holokauszt poklában.
A táborokból visszajött mindössze negyven zsidó próbálta meg újjáéleszteni a közösséget, de az ateista diktatúra eljövetele után ez gyakorlatilag teljesen lehetetlenné vált, és a kunszentmártoni Orthodox Izraelita Hitközség megszűnt, gyönyörű zsinagógáját a köz javára hasznosították. Sajnos ez tipikus kisvárosi, mezővárosi zsidó történelmi pillanatkép.
A Hurbán 80. évfordulóján a főhajtás a mártír hittestvéreink előtt elengedhetetlen, de nem elégséges.
A „beszéld el fiadnak” sokszor idézett tanítása is kötelem mindannyiunk számára, hogy ne csak országosan, számokban, illetve általánosságban beszéljünk a holokauszt rettenetéről, hanem helyi, közösségi szinten is emlékezzünk azokra a hittestvéreinkre, akik egykor ugyanúgy a magyar nemzet részei voltak, de egy tragikus kor, tragikus időpillanatában a haza, az állam elengedte kezüket és a biztos halálba taszította őket.
Nem utolsó sorban – és ez a legnehezebb, de talán a legszebb feladat – minden segítséget meg kell adnunk a vidéki Magyarország zsidóságának, hogy aki őrizni kívánja a zsidóság lángját, annak minden lehetősége meg is legyen rá.”
A program könyvbemutatóval folytatódott: Dankó István: „Itt pihenj, leányom, hajnalhasadtáig…” A kunszentmártoni és tiszazugi zsidó közösségek emlékezete című könyvét méltattaés a szerzővel beszélgetett: Barna Gábor, a kötet szerkesztője és Róna Tamás főrabbi, az alföldi régió vezető rabbija.
A kegyeletteljes emléknap végén, az önkormányzati megemlékezés keretében eredeti helyükre visszahelyezett emléktáblák kerültek leleplezésre, végezetül imádság hangzott fel Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke és Fekete László, a budapesti Dohány utcai zsinagógafőkántora vezetésével.
A kunszentmártoni és a tiszazúgi mártírjaink emlékéből fakadjon Áldás!
A kiváló szervezés prof.dr. Barna Gábornak és stábjának köszönhető.