Természetesen bármit, ami ízlésünkkel és érdeklődésünkkel egyezik, ehelyütt ajánlok néhány újdonságot. (Az ismertetők részben a kiadói „fülszövegek alapján készültek.)

1. Kőszeghy Miklós: Jeruzsálem (Egy rejtőzködő város története)

A Baseli Egyetemen doktorált, majd 2001-ben habilitált történész a bronzkortól kezdődően az első világháború végéig tekinti át a három monoteista vallás bölcsőjét, azonban hangsúlyozottan nem vallási, hanem történelemtudományi szemlélettel.

2. Szunyogh Szabolcs: Ahasvérus (Zsidó történetek az ókortól napjainkig)

A Táncsics Mihály-díjas író, újságíró új kötete, melynek vezérgondolata: a zsidóság hiedelemvilágában és értékrendjében nem a nagy harcos, nem a nagy vadász, esetleg a vérengző uralkodó az ideál – a zsidók ideálja a Messiás, aki, amikor eljön, jobbá teszi a világot. Az összes misztika az aranycsinálásról és az örök életről szól, a zsidó misztika célja viszont, hogy helyreállítsa a harmóniát a világban és a lelkünkben.

3. Kollár Zsolt: Sztehlo bárkái (A „Magyar Schindler” története)

Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt Budapesten érte az 1944. március 19-i német megszállás. Ekkor kezdődik a történelmi tényeken alapuló regény cselekménye, amely Sztehlo embermentő tevékenységét követi nyomon. Friedrich Born segítségével harminckét otthont hoztak létre a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt, ahol kétezer, többségében zsidó magyart mentettek meg, akik közül mintegy ezerötszázan még kiskorúak voltak. Sztehlo abban a tudatban szervezte és irányította a menekítést, hogy lelepleződés esetén nem csupán önmaga, hanem felesége és gyermekei életét is veszélyezteti. Igazi hős volt, akit semmi sem rettenthetett el attól, hogy egyedül Isten igéjét követve élje életét, ugyanakkor esendő ember, aki kérlelhetetlen makacssággal járta a saját útját. A regény létünk legnagyobb és legnehezebb kérdéseit veti fel. Ha nem is tud mindenre választ adni, abban határozottan állást foglal, hogy az egyetlen helyes út csakis az lehet, amelyen járva emberi mivoltunk megőrizhető.

(Zárójeles megjegyzés: Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza saját emlékiratai jó két évvel ezelőtt jelentek meg a Tények és Tanúk sorozatban, „Háromszázhatvanöt nap – Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben” címmel.)

4. Veszprémy László Bernát: Piszkos Munka (A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon)

A második világháború idején Magyarországon a zsidó származású vagy a megbízhatatlannak ítélt férfiakat fegyvertelen katonai szolgálatra, úgynevezett munkaszolgálatra kötelezték, aminek keretében kemény fizikai munkát kellett végezniük megalázó és kegyetlen körülmények között. Őrzésük a legénységi állományú honvédek feladata volt. Közismert tény, hogy ezen „keretlegények” közül némelyek brutális gyilkosságokat és más háborús bűnöket követtek el a felügyeletükre bízott emberek ellen. Rémtetteik helyszínei vagy épp egyes elkövetők arca beleivódott a közemlékezetbe: Dorosics falu vagy épp az Oktogonon felakasztott Rotyis Péter és Szívós Sándor neve máig ismert. A második világháborút követő számonkérés eszközei, a népbíróságok jelentős részben a „keretlegények” ügyeivel foglalkoztak.

Mi vezette ezeket az embereket bűncselekményeik elkövetésére? Hogyan zajlott az első néptörvényszéki eljárás az Oktogonon, és mi történt valójában Dorosicsban? Hogyan védekeztek a népbíróságokon a kínzásokkal, gyilkosságokkal vádolt „keretlegények”? Tényleg tömegesen léptek be a kommunisták közé az egykori háborús bűnösök? Mennyire befolyásolta pereiket a politika vagy az egyéni sérelmek? Mi volt a katonai felsővezetés, például Jány Gusztáv tábornok, a magyar 2. hadsereg parancsnokának felelőssége? S mihez kezdjünk a kollaborációval vádolt munkaszolgálatosok ügyeivel?

Veszprémy László Bernát könyve kényes kérdéseket boncolgat, miközben számtalan külföldi és hazai levéltár forrásai alapján próbálja feltárni a munkaszolgálatra és a „keretlegényekre” vonatkozó népbírósági perek történetét.

Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskolájában. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és a zsidóság története.

       (A kötetről a közeli jövőben önálló recenzióval is jelentkezem.)

5. Kulcsár István: Szülőföldem, Lipócia

A 92. életévében lévő újságíró, író, rádiós és televíziós személyiség semmilyen történelemkönyvvel nem pótolható személyes emlék-gyűjtemény, egy fenomenális, a legapróbb részletekre is kiterjedő memóriával rendelkező értelmiségi emlékeinek gazdag gyűjteménye Budapest egyik legérdekesebb városnegyedéről.

Eddigi műveiben Kulcsár gyermekkoráról (Mitya), moszkvai és New York-i tudósítói élményeiről (Kartársak és kortársak, Szexmentes övezet, Legország) írt. Ebben a könyvében visszatér szűkebb hazájába, Újlipótvárosba, amely hosszabb-rövidebb ideig Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, József Attila, Radnóti Miklós, Faludy György lakhelye is volt. De ebben a kerületben élt annak dalosa, Bächer Iván is (történetesen ugyanabban a házban, amelyben néhány évtizeddel korábban a szerző is), itt volt 1944-ben az úgynevezett nemzetközi gettó, és találhatók itt több mint száz éve működő patikák is.

A kötet második felében a többi között könyvritkaságokról, Ho Si Minh magyar partizánjairól, a korabeli szovjet és magyar cenzúráról kap képet az olvasó a szerzőtől már megszokott könnyed, szórakoztató formában.

És a végére egy szubjektív plusz:

6. Földes László Hobo: Túlélő trallala

„Te mutattál utat Mohácsnál a török seregeknek,

A Gestapónak te írtál ezer névtelen levelet.

Hosszú listát körmöltél, mikor az oroszok bejöttek,

Hóhérkézre adtad Pesten a kölyök felkelőket.

…

Úr is voltál, elvtárs is, lapulsz, de tudom, hogy itt vagy,

Mindent látsz és mindent felírsz, a véred békén nem hagy.

Valakinek most is kellesz, valaki majd felhasznál,

A dzsungelben, a vadállatok között folyton ott jár a sakál.”

A kötet elnevezése a két lábon járó legenda, Hobo egyik dalának címéből származik, amely a magyar besúgás történetéről szól a spiclikről, akik mindent túléltek. A könyvben 101 dalszöveg található, amelyek mellett magyarázatok tárják fel a jól ismert, sokszor hallott sorok hátterét.

Jó olvasást mindenkinek, és sabeszt követően, vasárnap még nincs késő felkeresni a fővárosi Vörösmarty téren és környékén a könyves-sátrakat.

A könyvválogatást készítette: Rosta Márton