Chanuka utolsó napján van a jorcájtja Perl Miklósnak, Jajne ben Slajménak. Emléke legyen áldott!

Az Alma utca „újkori” története az ő története. Már a háború előtt is kijárt ide a vándor rabbikat meghallgatni a hosszú nyári sábesz délutánokon. Aztán 1974-ben feleségével és két gyerekével Budára költöztek (egy nagyrészt saját két mérnöki kezével tervezett/épített házba), onnantól kezdve 40 éven át az otthon lakóinak és a közeli János kórház betegeinek barátja, támasza, látogatója és a hitközségben pártfogója volt. Az Alma utcai kis imaterem hangulata az ő bélyegét viselte. A vitákat nem szerette, tapintatosan simította az ellentéteket a felek között anélkül, hogy bárkinek is ellenségévé vált volna. Vidámsága és életigenlése sokaknak erőt adott, nekem is, aki feleannyi idős voltam, amikor megismerkedtünk. Élete a nehézségek között is sikereket hozott neki, akármibe fogott, abban tehetségesnek bizonyult. Állhatatossága, chasmóneus megtörhetetlensége példa lehet mindenki számára.

Hat éve, hogy a hiányával van velünk. זצ”ל

Hegedüs Pali

(A mellékelt fényképet az emlékére dedikált Hagada kiadásához adta a családja.)