Szináj-hegyének lábánál
Amikor az Örökkévaló kinyilatkoztatni akarta a szent Tant, szólította a népet: „Adjatok jótállókat arra, hogy megtartjátok a Tórát.” Mire a nép azt felelte: „Őseink legyenek a kezesek.” Erre az Örökkévaló így felelt: „Ők tartoznak nekem, bárcsak önmagukért felelhetnének. Hasonlít ahhoz a kölcsönvevőhöz, aki oly kezest hozott, aki ugyancsak tartozik, ugyanannak a hitelezőnek. Hozzatok oly jó kezeseket, akik nem tartoznak nekem.” Erre a zsidók felajánlották gyermekeiket „בנינו עורבים אותנו”, s az Örökkévaló elfogadta őket, s a gyermekek vállalták a Tóra elhanyagolásából eredő bűnöket.
Ennek a Midrásnak (שיר השירים רבה 1:3) az alapeszméje, hogy Jiszáél jövője attól függ, mennyire érzi magát „gyermeknek”, aki jótáll őseiért. A Midrás értelmében a Tóra azon szavát „ויתילדו” („származásukat bizonyították”) úgy kell értelmezni, hogy „gyermekeknek érezték magukat”, akiknek kötelességük hallgatni őseik szavára. Ezért fejti ki a „ויתילדו” szóból a Midrás bölcsessége a következőt: Amikor Jiszráél megkapta a Tant, a világ többi népe irigykedve és elégedetlenül mondták: „Miért érdemesítettek ezek az Istenhez való közelségre inkább, mint mi?” Felelte erre az Örökkévaló: „Vajon ti is képesek vagytok gyermeki engedelmességre?”
A Tóra-adás ünnepe előtti hetekre egy másik szép tanítás a Gemárá (שבת 88) következő részéből fakad: „Isten rájuk borította a Szináj-hegyét s azt mondotta nekik: ha elfogadjátok a Tórát, jó, ha pedig nem, akkor ott lesz a ti pusztulásotok.” – Mindennapjainkban különféle gondokkal küzdünk, veszteségek érnek minket, valóságos „hegyláncok” nehezednek lelkünkre.
Láthatjuk: a zsidóság léte és fennállása tulajdonképpen csodán alapszik. Jiszráél csak akkor állhat fönn, ha a Szináj lábánál foglal helyet, azaz a Tóra-tanulással élet jut nekünk osztályrészül, a Tóra nélkül viszont az emberi törvényszerűség és előrelátás szerint az elpusztulás.
A Tóra-tanulás gyengülése kapcsolatos a gyűlölet erejének fokozásával. Ezt a Midrás bölcsei a Tóra következő szavaiban találta kifejezve: „הקל קול יעקב והידים ידי עשו” – ugyanis, ha a „קול” szó „váv” nélkül van írva, akkor a könnyűségre, gyengeségre utal, s ha így fordítjuk: „Ha elgyengül Jákov tanházaiban a Tórát tanuló hang, Észov keze és hatalma egyre erősödik.”
Ráv Sussmann Mordecháj Efrájim Fischl rabbi egy tanítása alapján.
Kép forrása.