„נחפשה דרכינו ונחקרה ונשובה עד יהוה – Kutatva vizsgáljuk meg útjainkat s térjünk vissza az Örökkévalóhoz!”

Jirmijáhu prófétának ezen intése különösen a סליחות napokon szól a zsidó emberekhez. Ez a prófétai ige az egyik legnehezebb kötelességet írja elő nekünk: az önvizsgálat, önellenőrzés nagy kötelességét.

Nehéz feladat ez, mert az átlagos ember minden másra kiváncsi inkább, mint saját maga igazi, belső életének őszinte megismerésére. Sőt, bizonyos kényelmetlenséget okozna neki, ha be kellene világítani az önmegismerés reflektorával cselekedetei, szavai és gondolatai mélyére; ösztönszerűleg fél attól, hogy életének üressége önmaga előtt nyilvánvalóvá lenne. Az ember fél önmagától! Ezért nehéz feladat, amit a mi moralistáink a מוסר-irodalomban annyiszor hangsúlyoznak: חשבון הנפש – a lélek önszámadása! Ennek elérése a célja a szent ünnepek előtti napoknak. Ezeknek a napoknak minden előírása eszköz ennek a célnak az elérésére. 

A cél elérése lehetetlen – mondja Rabbi Mose Chájim Luzatto מסילת ישרים című erkölcstanában – az eszközök kifejlesztése s kifogástalansága nélkül. A lélek önszámadásának fontosságát akarja belénk vésni a szent ünnepek előtti סליחות napok hangulata. Ezt a hangulatot magunkba kell szívni, hogy áthasson bennünket, hogy lelkünk szikrát fogjon, hogy énünket megfogja a szent lelkesedés tüze, hogy érezzük azt a csodálatos vonzóerőt, amelyet felénk áraszt vallásunk s Tóránk, hogy énünk lerázza magából a hétköznapiasság béklyóit.

Akit e napok fenséges komolysága meg nem rendít s nem ráz fel, annak a közömbösség rozsdája már ellepte lelki lendületét. A סליחות mondásánál nem szabad gépiesnek, hidegnek, sablonosnak lenni! Az emberi lélek mély ismeretére vall, hogy moralizáló könyveink oly kiváló fontosságúnak tartják a החנה המצווה tevékenységét, a micve teljesítésére való előkészületeket és az ehhez szükséges lelki hajlamot.

A nagyünnepekre előkészítő napok tanítsanak bennünket önvizsgálódásra, lelki mérlegünk elkészítésére, mert csak így értjük meg és csak így valósítjuk meg a szent igét: „kutatva vizsgáljuk meg útjainkat”. Szépítgetés nélkül, igazságosan ejtsük meg az önleszámolást, akkor az eredmény csak az lehet: „visszatérünk az Örökkévalóhoz”.

Sch. S. „Sz’lichajsz-napok” című 1932-es írása alapján.