„…és csak örvendezz” – a világ nyolcadik legboldogabb országa három évvel október 7. után

Három éve, hogy a Hamász terroristái betörtek Izraelbe, és egyetlen nap alatt mintegy 1200 embert gyilkoltak meg – a Soá óta a legtöbb zsidót egyetlen napon –, 251 embert pedig elhurcoltak Gázába. Az évfordulós írások a gyászról, a túszokról, a háborúról és a világszerte elszabadult antiszemitizmusról szólnak, és joggal. Én mégis valami másról szeretnék beszélni, amiről alig esik szó.

Arról, hogy ez a megtámadott, gyászoló, három éve háborúban álló ország ma a világ nyolcadik legboldogabb országa. És arról, hogy ez a Tóra felől nézve miért nem paradoxon, hanem tanulság nekünk is, magyarországi zsidóknak, és az egész országnak is.

Nyolcadik hely, a háború alatti évek adataiból

A 2026 márciusában közzétett World Happiness Report Izraelt a világ nyolcadik legboldogabb országának mérte. Előtte csak Finnország, Dánia, Izland, Svédország, Costa Rica, Norvégia és Hollandia áll, mögötte Luxemburg, Svájc és a nyugati világ szinte minden gazdag, békében élő demokráciája. Ez nem egy közösségi médiás szavazás volt, a Gallup Intézet (1) több mint húsz éve gyűjti az adatokat, független közgazdászok elemzik, és a jelentés a magyar sajtóban is évről évre címlapra kerül.

A mérés egyetlen kérdésre épül. Képzeljen el egy létrát, amelynek fokai nullától tízig vannak számozva. A tetején a kérdezett számára lehetséges legjobb élet, az alján a legrosszabb. Melyik fokon áll ma? A kérdés tehát nem az, hogy jókedvű-e az ember, hanem az, hogy értelmesnek, élhetőnek ítéli-e a saját életét.

És itt jön a lényeg, a 2026-os jelentés a 2023 és 2025 között adott válaszokat átlagolja. Vagyis pontosan a háború három évét. Azokat az éveket, amelyekben több százezer tartalékost hívtak be szinte egyik napról a másikra, amelyekben családok hónapokig éltek apa vagy fiú nélkül, amelyekben Gázából, Libanonból és Iránból hullottak a rakéták, és amelyekben az ország ezrével temette fiait és lányait. Ezekben az években mondták az izraeliek, hogy a létra felső fokain állnak.

Aki azt gondolná, hogy ez az idősebb, megállapodott nemzedék derűje, az téved, a jelentés kitér arra is, mely szerint a 25 év alatti izraeliek a világ harmadik (!) legboldogabb fiataljai. Az a nemzedék, amely az elmúlt három évet nagyrészt egyenruhában, óvóhelyen vagy temetéseken töltötte.

Ugyanezen a listán Magyarország a 74. helyen áll, öt hellyel hátrébb, mint egy évvel korábban. Békében. Rakéták nélkül. De erre még visszatérek.

Az öröm, amit parancsba kaptunk

Október 7-e 2023-ban Sábeszre esett, és Sömini Áceresz volt – Izraelben Szimchász Tajró, a Tóra örömünnepe. Ez az egyetlen ünnep, amelyről a Tóra úgy rendelkezik: „vehojiszo ách szoméách” – és csak örvendezz (5Móz 16,15). A gyilkosok nem véletlenül választották ezt a napot. A zsidó év legörömtelibb napját akarták örökre gyásznappá tenni. Sokan közülünk, – a diaszpóra zsidói közül -, az ünnep második napja miatt csak annak kimenetelével szembesültünk a teljes valósággal, addig a Tórával táncoltunk.

Három év telt el, és a luách, a naptár visszahozta ezt a napot. Az elmúlt Sábeszre esett tisri 22-e, vasárnap volt Szimchász Tajró – és a Kazinczy utcában, mint a világ minden zsinagógájában, újra a Tórával táncoltunk. Nem azért, mert elfelejtettünk volna bármit. Azért, mert a halácha nem engedi, hogy a gyász elnyelje az ünnepet. A zsidó jog szerint az ünnep felülbírálja a gyászt, nem fordítva.

Az öröm a Tórában parancsolat. Ez első hallásra nagyon különös, hogyan lehet megparancsolni egy érzést? A válasz az, hogy a zsidó hagyomány szerint az öröm nem érzés, hanem döntés és gyakorlat. A Pirké Ovajsz azt kérdezi: ki a gazdag? És azt feleli: aki örül annak, ami az övé (4,1). Nem aki sokat birtokol, hanem aki tudja, hová tartozik. A zsoltár azt mondja: szolgáljátok az Örökkévalót örömmel (Tehilim 100,2). Maimónidesz pedig azt tanítja, hogy az öröm, amellyel az ember a parancsolatot teljesíti, maga is nagy Istenszolgálat, és aki ezt az örömöt visszatartja, az nem alázatos, hanem gőgös.

A Gallup létrája pedig pontosan ezt méri. Nem a jókedvet, hanem azt, hogy az ember értelmesnek látja-e az életét. Ezt az örömöt a zsidó nép háromezer éve gyakorolja. Az értelemből fakadó örömöt, nem a kényelemből fakadót. Sokszor feltették már ezt a kérdést: miért boldogok az izraeliek? A válaszok szerint nem a könnyű élet teszi, hanem az, hogy ez a nép tudja, kicsoda, mihez tartozik, és miért hajlandó kiállni, akkor is, sőt főleg akkor, amikor az egész világ ellene fordul. Viktor Frankl (2), az Auschwitzot és Dachaut megjárt pszichiáter ugyanezt látta a lágerben, nem a legerősebbek élték túl, hanem azok, akiknek volt miért élniük.

Hit: Izraelben a zsidók többsége világinak mondja magát, mégis péntek este gyertyát gyújt, és peszáchkor széderaszalhoz ül. Család: a fejlett világ legmagasabb születési rátája, nagyjából három gyermek jut egy nőre, kétszerese a gazdag országok átlagának, és ez a háború éveiben sem csökkent. Nem hoz az ember gyermeket egy olyan világra, amelyben nem hisz. Cél: október 7-e után izraeliek ezrei szálltak azonnal repülőre a világ számos táján, hogy hazamenjenek szolgálni, nem azért, mert kellett, hanem mert az az otthonuk. Tanulás: egy nép, amely az iskolát háromezer éve nem karriernek, hanem életformának tekinti.

Hit, család, cél, tanulás. Az orthodoxia erre a négy szóra négy régebbi szót ismer: emunó, mispóchó, táchlisz, Tajró.

Mit üzen ez Magyarországnak?

Magyarországé a 74. hely. Nem háborúban, nem ostrom alatt, hanem békében, az Európai Unió tagjaként, szomszédaink többsége mögött. A 2026-os jelentés külön is szól hazánkról. A vizsgált országok közül nálunk a legerősebb az összefüggés a serdülők kényszeres közösségimédia-használata és a fiatalok rossz közérzete között. Egy ország békében, ahol a fiatalok a képernyőbe menekülnek és egy ország háborúban, ahol a fiatalok egymásba kapaszkodnak.

Az orthodox zsidóságnak van néhány háromezer éves válasza, amely az adatok fényében meglepően korszerűnek tűnik.

Sábesz, hetente huszonöt óra telefon, képernyő és munka nélkül, egy asztal körül, ahol gyakran több nemzedék ül együtt. A világ legrégebbi digitális böjtje, és nem választható. A minjen, egy közösség, amelyben hiányzol, ha nem jössz, és ahol tíz ember kell ahhoz, hogy bármi elkezdődjön. Ez az összetartozás. A tanulás, a Tóra tanulása nem vizsgára készít, hanem életre, és nincs életkor, amikor abbahagyjuk. És a cél, nem az, hogy jól érezzük magunkat, hanem hogy legyen, amiért reggel felkelünk.

A magyar orthodox zsidóság nem elméletből ismeri a könnyel vetés gyakorlatát. 1944-ben a vidéki orthodoxiát szinte teljesen kiirtották, a több mint száz tóratekercs, amelyet őrzünk, a deportált közösségek néma tanúja. 1950-ben az államhatalom erőszakkal beolvasztotta az önálló orthodoxiát. És mégis, a Kazinczy utcában ma is szól a tóraolvasás, iskolánkban gyerekek tanulnak, a mikve működik, és Szimchász Tajrókor táncolunk. Kicsiben ugyanazt éljük, amit Izrael nagyban: a megmaradás nem a körülmények kérdése, hanem a hovatartozásé.

Ideje a gyásznak és ideje a táncnak

A Kajhelesz, a Prédikátor könyve, amelyet Szükeszkor olvasunk – idén éppen tisri 22-én, az évforduló héber dátumán –, azt tanítja, mindennek megvan a maga ideje. Ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek, ideje a gyásznak és ideje a táncnak. Nem vagy-vagy. Mindkettő.

Holnap gyászolunk. Az 1200 meggyilkoltat, a háborúban elesett katonákat, és a túszokat, akik közül 251-ből 168-an tértek haza élve. Idén januárban az utolsó elhurcolt földi maradványait is hazahozták. Gázában ma már nincs izraeli túsz, sem élő, sem holt. De holnap arra is emlékezünk, hogy az a nép, amelyet az öröm napján támadtak meg, nem adta fel az örömöt.

A zsoltár, amelyet minden Sábeszkor eléneklünk az asztali áldás előtt, azt mondja: akik könnyel vetnek, ujjongva aratnak (Tehilim 126,5). Ez nem a naiv derűlátás. Ez bizony háromezer év gyakorlata.

Nyolcadik a világon. Nem a terror ellenére, hanem azért, mert tudják, kik ők, hová tartoznak, és miért kelnek fel reggel. Azt kívánom a harmadik évfordulón Izraelnek, legyenek boldogok. És ezt kívánom Magyarországnak is!

Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke

1. https://www.gallup.com/analytics/349487/world-happiness-report.aspx

https://www.jns.org/world/israel-8th-happiest-country-despite-war

https://infostart.hu/eletmod/2026/03/19/boldogsag-napja-itt-a-legboldogabb-orszagok-listaja-magyarorszagot-is-ertekeltek

2.  https://hu.wikipedia.org/wiki/Viktor_Frankl