Egy áhávász jiszráél történet a Hanna Garden Étteremből…

A régi jesiva világ ismerői még tudják, hogy mi az a „napot enni”… Amikor a bócherek olyan szegények voltak, hogy szinte egyáltalán nem lett volna pénzük enni-inni, s a hitközség is olyan szegény volt, hogy nem volt menzája, ezért a kile jóindulató, módosabb tagjaira kellett hagyatkozniuk, akiknél egy-egy napot ettek, vagyis náluk ebédeltek vagy vacsoráztak egy tartalmasabbat.

A régi időket idézte a minap este a Hanna Garden Glatt Kóser Étterem, amikor negyed kilenc körül egy tucatnyi éhes pajeszos fiú lépett be tanítóikkal. A ros jesiva kérdezte, hogy mennyi lenne egy főre a vacsora, ám az összeg túl magasnak bizonyult nekik. Tanakodni kezdtek, mit tegyenek hát, mire a Hanna adott nekik egy kedvezőbb árat, mely még mindig több lett volna, mint amit a zsebük elbírt volna.

Az egyik asztalnál vacsorázott Mose Berkovics és Slomie Gombo New Yorkból. Követték az eseményeket, majd R. Slomie felajánlotta, hogy fizeti a csapat vacsorájának egy részét, mely ajánláshoz gyorsan csatlakozott R. Mose is. A maradék összeget a Hanna Garden vállalta magára, s így bőven jutott snicel és libacomb hagymás burgonyapürével, párolt káposztával a bóchereknek és két mesterüknek.