Egy közel fél évszázados hiátusra tettünk ma pontot.

Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy mai napon kelt határozatával Szóllás Péter főosztályvezető úr a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről a MAOIH levéltárának nyilvános magánlevéltárként való akkreditációs kérelmünket jóváhagyta.

A levéltár akkreditációs kérelmét a nevemben Bíró Ákos levéltár igazgató nyújtotta be.

Vezetőségek jöttek és mentek, de próbálkozásaim süket fülekre találtak a levéltár rendbetétele és megmentése kapcsán is.

A levéltár és a kapcsolódó raktárak átvételekor, a mindannyiunkat mellbevágó sokk és szégyenkezés momentumait követően a nemes célért lelkes, szakképzett és a végtelenségig elkötelezett új levéltárosokkal azon kezdtünk el gondolkodni, hogy milyen lehetőségek állnak előttünk, mihez lehet vajon kezdeni a különféle helyeken fellelt, sokszor elképesztően méltatlan állapotban lévő anyagokkal.

Az nagyon hamar nyilvánvalóvá vált mindannyiunk számára – az évtizedeken keresztül elhanyagolt és folyamatosan fogyatkozó és a mára megmaradt anyagok áttekintését követően -, hogy óriási kihívásokkal állunk szemben.

2024. januárjában Dr. Cseh Gergő Bendegúz úr, a Levéltári Szakfelügyelet vezetője a KIM munkatársaival közösen helyszíni szemlét tartott, ahol szembesült ezekkel a kihívásokkal, egyben arról is meggyőződött, hogy a levéltár és a hamarosan kialakítandó könyvtár nemcsak a zsidó, de az egységes magyar kulturális örökség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű anyag, ami kiemelten védelmet érdemlő és megőrzendő érték.

Mindez igaz nemcsak a levéltári, de a könyvtári és vallási tárgyi gyűjteményekre egyaránt.

A fizikai állapotok tekintetében a levéltári dokumentumok voltak még viszonylag a legjobb állapotban, a katalogizálás, rendszerezés és az állagmegóvás azonban nagyon komoly hiányosságokkal küszködött.

Az eddig elért eredményektől függetlenül az anyag nagyságára tekintettel több éves munkafolyamat áll még előttünk köszönhetően annak, hogy semmiféle digitális vagy hagyományos nyilvántartás nem létezett az anyaghoz.

A legrosszabb helyzetben a jobb sorsra érdemes könyvgyűjteményünk van. Azok a döbbenetesen mostoha körülmények, amelyekben ezek a hihetetlen értéket képviselő anyagok – a korábban teljesen szétszórtan heverő Tórákkal együtt – jelenleg fellelhetőek, gyakorlatilag istenkáromlással érnek fel.
A könyvek közül kiemelésre érdemes az 1943-as budapesti Talmud kiadás bekötetlen, kinyomtatott, de terjesztésre végül nem került példányai a Mikve pincéjében, de a könyvraktár feldolgozása során is előkerültek rendkívül nagy értékű hebraika ritkaságok siralmasan rossz állapotban.

A közeljövő célja, – amire nagy energiát fordítunk -, hogy egy nemcsak magyar, de világviszonylatban is jelentős, a magyar orthodoxia speciális emlékanyagának legfontosabb kutatóhelye nyíljon meg a nagyközönség számára.

Mindezeken túl, további örömhír, hogy a Holokauszt Emlékközpontban ez év április 21-én megnyílik “A Tóra fényénél” című időszaki kiállítás, mely az orthodoxia sokféleségét, a modernitásra adott válaszait mutatja majd be, jelentős mértékben a MAOIH levéltárának és vallási tárgyi gyűjteményének anyagára alapozva. Itt szeretném megköszönni prof. dr. Grósz Andor elnök úr, dr. Zima András igazgató úr, valamint dr. Glässer Norbert, Bíró Hajnalka és munkatársaik munkáját, támogatását e fontos és a nagyközönség számára szinte ismeretlen téma méltó feldolgozásában és bemutatásában.

Keszler Gábor
elnök