Ha végiggondolunk Jákov ősapánk élettörténetén, akkor a szomorúság és a részvét forrásában gyökerező érzelmek egész palettája tárul elénk. Jákov az ősök legkiválóbbja, kinek az arcmása a כסא הכבוד-ban, az Örökkévaló trónusába van vésve, keserűségtől eltelve mondja a fáraónak: „[…] kevesek és rosszak voltak életem éveinek napjai és nem érték el atyáim életéveinek napjait az ő földi tartózkodásuk napjaiban.” (1Mózes 47:9.) 

És valóban, megrázó jelenetek, s tragédiák egész sorozata vonul végig ősapánk életén. Menekülnie kell testvére elől, ki meg akarja ölni; Lábánnál bár biztonságban élhetett, emberfeletti munkát kellett végeznie, ahogy ő maga mondta: „Úgy voltam nappal, hogy megemésztett a hőség és a fagy éjjel, hogy elillant az álom szemeimről.” (1Mózes 31:40.) Mérgezett tőrként fúródott szívébe leánya, Dina szörnyű és lealázó tragédiája, s még alig heverte ki a gyászt, amikor földi élete fénypontja, Ráchel felesége elhunyt. Jákov felesége sírjánál enyhített fájdalmán, mikor fiai Joszef véres köntösét tették elé, s gyásza temetetlennek hitt fiával fokozódott. Aztán Simont börtönbe vetik Micrájimban, hová kenyeret venni mentek éhező családok számára, majd Benjámint követeli tőle a sors. 

De az ősapa szíve megtörik, hiszen nem ítélhet halálra 65 embert Benjámin szeretetéért. „És Isten, a Mindenható adjon nektek irgalmat a férfiú előtt, hogy elbocsássa veletek másik testvéreteket és Benjámint; én pedig amint megfosztattam gyermekeimtől, hát legyek megfosztva!” (1Mózes 43:14.) Ezek után nem is csoda, hogy a sors csapásaitól megkeményedett szív alig akarja elhinni, hogy Joszef él, s őt hamarosan újból láthatja.

Jákov ősatyánk története arra tanít minket, hogy nem szabad kétségbeesnünk. Még ha olyan sötét felhők is szállnak életünk bizonyos szakaszaira, mint amilyen háborgó fellegek telepedtek Jákov életére. Ha a jaj és panasz többi szavát oly gyakran is halljuk mint ősapánk, akkor sem szabad feladnunk, hanem rendületlenül folytatnunk kell a feladatainkat, melyeket az Örökkévaló is megsegít, s életünket végül boldogság és siker fogja koronázni.

Az egri Reb Hoch Lajos egy 1931-es tanítása alapján.